2016. július 24., vasárnap

A Jóga

Ígéretemet megtartva, ez alkalommal beszámolok az első gyógyító módszerről amit kipróbáltam. Ez pedig nem más mint a jóga, illetve esetemben a jóga terápia. 


Jóga terápia lényegre törően, saját szavaimmal:
(előre is elnézést kérek a hozzáértőktől, ha valami fontosan kifelejtenék)

A jóga terápia tulajdonképpen segít feltárni a problémáinkat és a megfelelő eszközökkel igyekszik orvosolni azokat. Ezek az eszközök pedig nem merülnek ki csupán különféle mozdulatokban, pozíciókban (ászanák), hanem az egyénhez és az egyén jelenlegi állapotához igazodva ad életmód tanácsokat akár étkezéssel, akár méregtelenítéssel kapcsolatban. Mentális és érzelmi támogatást nyújt, légzéssel kapcsolatos tanácsokat ad, hozzájárul a személyiség fejlesztéséhez és így tovább, mindenkinek ami és ahogyan szükséges. Lassan, türelmesen, de biztosan.



Az első alkalom:

Munka után, fáradtan és meglehetősen kiegyensúlyozatlan állapotban indultam útnak az első "jóga órámra". Egy órával indulás előtt elkapott egy kisebb rosszullét, kapkodtam a levegőt és zsibbadt kezem, lábam (nálam ez gyakori). Egy rövid vízszintes állapotban történő pihenést követően legalább annyi erőm lett, hogy útnak tudjak indulni. 

Az óra első fele többnyire helyzetelemzéssel telt, elmondtam a mindennapi problémáimat amik megkeserítik életem és megemlítettem néhány lehetséges okot, melyek ezekhez a tünetekhez vezethettek. Elmeséltem röviden az elmúlt éveim fontosabb történéseit jót és rosszat egyaránt.

Ezt követően kerestünk néhány olyan gyakorlatot, melyek segíthetnek számomra leküzdeni a hirtelen jelentkező stresszt, vagy legalább is enyhíteni azt. Ami eközben feltűnt az az, hogy mire 2-3 alkalommal elpróbáltam ezeket a pózokat a megfelelő légzéssel és tartással egyetemben, tényleg sokat enyhült a légszomjam és nyugodtabbnak éreztem magam. Meg nem szüntette, mindenesetre adott egy kis bizalmat. Fontosnak tartom megemlíteni azt, hogy hozzáértő személy nélkül nem túl könnyű helyesen csinálni ezeket a gyakorlatokat, ezért inkább ne egy telefonra letölthető applikációról kezdjük el "gyógyítani magunkat". Próbáltam én is jóga alkalmazást, nem sikerült. Persze mindenki csinálja úgy, ahogyan szeretné, nem akarok ellene lenni semminek. Ez csupán az én tapasztalatom.

Étkezés kapcsán is kaptam tanácsokat, melyeket ésszerűnek és elfogadhatónak találtam. Egyáltalán nem drasztikus váltásokról van szó, hiszen valaminek a gyors elhagyása nem feltétlenül tesz jót. Mivel az előbb említett pozíciók tényleg egyénre szabottak, és minden embernek más segít, nem tartom fontosnak részletesebben elmagyarázni. Az étkezéssel kapcsolatos tanácsok közül azonban egy-kettőt megemlítenék, amivel talán nektek is segíthetek. Az egyik a fehér cukrok fogyasztása. Ugye ez elég gyakori dolog, hogy mindent cukrozunk. A teákat, a süteményeket, sokan a gyümölcsöket is, és  még sok minden mást. Mindennapjaink "elengedhetetlen" ízesítő anyaga lett, ami nagyon komolyan hozzájárul a stresszes állapot fenntartásához és fokozásához sajnos. Egyéb hatásait itt is ellehet olvasni: http://www.napfenyes.hu/eletmod-gyogyitas/taplalkozas/cukor-edes-mereg 

A másik tanács a húsfogyasztással kapcsolatos. Nem, nem kell vegetáriánusnak lenni. Bár kipróbáltam és igazán negatív hatását nem tapasztaltam (annál több pozitívat), mégis azt mondom együnk inkább változatosan. Szóval, amit mondani akarok az a hús eredetével, és az állat tartásmódjával kapcsolatos. A legtöbb bevásárló központban és boltban, ahol vásárolunk többnyire intenzíven tenyésztett állatok húsát vesszük meg. Ezekkel az állatokkal pedig általában nem bánnak kesztyűs kézzel és nem egy leányálom az életük. Csupán egy céltermék eléréséért tartják őket és tárgyakként bánnak velük, mintha nem lennének érzéseik ezeknek az élőlényeknek. Mintha futószalagon élnék az életüket... Ezek az állatok az életük során elszenvedett nem megfelelő bánásmód miatt, nagy mennyiségű stresszhormont halmoznak fel, ami a húsukban is megtalálható. Mi pedig előszeretettel fogyasszuk ezeket az ételeket reggelire, ebédre és vacsorára is. Így az amúgy is stresszes életünkbe, még belepakolunk egy jó nagy lapáttal. Ezért, ha tehetjük vásároljunk inkább húst piacon, vagy kistermelőktől. 

Kaptam még néhány hasonló tanácsot, majd a csakrákról kezdtünk beszélgetni és azok tisztításáról. Erről azonban inkább a következő alkalommal beszélnék nektek. 

Ami biztos, hogy feszülten és kiegyensúlyozatlanul mentem be az órára, és nyugodtan és feltöltve jöttem ki onnan. Ez a nyugodtság még utána 2 órával is érezhető volt, aztán elaludtam. Másnap kb. 3 alkalommal éreztem kellemetlenül magam a munkába és mindhárom alkalommal kipróbáltam a kapott technikákat és működött. Nem szüntette meg teljesen, viszont sokkal-sokkal jobban voltam. Ez volt az első olyan nap, amikor nem telefonáltam egyik hozzátartozómnak sem, hogy már megint rosszul vagyok...

Úgy gondolom ez egy jó kezdet és eddigi tapasztalataim alapján csak ajánlani tudom mindenkinek a jógát és a jóga terápiát!

Ha bármi kérdésetek van, szívesen válaszolok üzenetben: adamtrust.uzenet@gmail.com
vagy akár itt hozzászólásban is.


Köszi ,hogy velem tartottatok ma is! 
Szép és nyugodt napot kívánok Nektek!

2016. július 11., hétfő

Tapasztalatok

Helyzetjelentés 2. rész


Ahogy tegnap említettem tehát, a hétköznapokból való kimozdulás, néhány napos nyaralás, túrázás, új, eddig még nem látott helyek felfedezése, nagyon jó és elég erős hatás ahhoz, hogy figyelmünket elterelje a stresszes gondolatokról és tudatunkat kicsit lenyugtassa.

A sok pozitív tapasztalat mellett természetesen előfordultak olyan helyzetek is amelyekben kellemetlenül éreztem magam és következő alkalommal inkább másként csinálnám:

Ide sorolnám az estére időzített úszást és a szaunát. Gondoltam teszek egy próbát, hátha nem bánom meg. Általában amikor fáradt vagyok és szerintem ezzel nem csak én vagyok így, a külső ingereket sokkal intenzívebben élem meg és sokkal érzékenyebben reagál a szervezetem rájuk. Nos, akkor is így történt. A hűvös víz, aztán a hirtelen túl forró szauna eléggé betett a keringésemnek és a szívem majd kiugrott a helyéről (mellesleg rá is stresszeltem), úgyhogy 30 perc után felmentem a szobámba, hogy rendbe jöjjek. Végül egy nagyjából 1 órás séta után sikerült helyre rázódnom és aztán nem sokkal elaludnom. Máskor inkább a kora délutáni órákra teszem majd a fürdőzést, a szaunát pedig inkább teljesen kihagyom.

Egy másik maradandó élményt nyújtott a sóbarlang, ami a sástói kemping területén van. Mivel rajtunk kívül senki más nem volt odabent, így viszonylag nyugodtan éltem meg a bent töltött 45 percet. A több szobás helység falai sótéglákból álltak, melyeket hátulról fénnyel megvilágítottak és talán ionizációs módszerrel intenzíven a levegőbe juttatták a sót. Elnézést, ha rosszul írtam le, de nem igazán emlékszem és nem ismerem a pontos folyamatot. A lényeg, hogy szerintem nagyon érdemes kipróbálni, mert jól tisztítja a légutakat és feloldja a lerakódott dolgokat. Már a 45 perc után jelentősen éreztem, ahogy tisztul az orrom és sikerül felköhögnöm.

A mai napon egyébként azt vettem észre, hogy kevésbé kapkodok levegő után és a kora reggelt leszámítva az egész nap folyamán sokkal nyugodtabb voltam/vagyok mint a múlt héten. Persze ez csak egyetlen nap, de bízom benne, hogy ez már egy nagyon kicsi lépés a cél felé.

Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a kis beszámolót! Hamarosan újra jelentkezek, most már tényleg egy módszerrel, ami talán megváltoztatja az életem és a tiédet is. :)



2016. július 10., vasárnap

Merj kimozdulni...

Helyzetjelentés


A hétvégén végre sikerült kimozdulnom a megszokott monoton rendszerből és két napot eltölteni a Mátrában. Pontosabban Mátrafüreden és Sástó környékén voltunk párommal.

Bevallom az erdei túráktól kicsit tartottam, hogy mennyire fogom bírni a kiképzést, de meglepően egész jól sikerült alkalmazkodnom. Igaz rövid távokra mentünk és próbáltuk kerülni a meredek emelkedőket. Az első alkalommal, ahogy az nálam lenni szokott kissé elfogott a nyugtalanság, gyakran figyeltem a szívverésemet és nagyokat lélegeztem. A táv rövidsége miatt azonban hamar kiértünk a lakott területre így ez a kis pánik megszűnt. A nap folyamán aztán többször mentünk kisebb sétákra különböző erdőszakaszokon és minden egyes alkalommal oldottabban éreztem magam. Végül egész jól meg tudtam élni a táj adta nyugalmat. A légzésem a kisebb emelkedők ellenére is nyugodt magadt, és én ennek nagyon örültem.

Ebből azt a következtetést szűrtem le, hogy mindenképpen érdemes kicsit kimozdulni a négy fal közül és a félelmeink ellenére túrázni egy kicsit, sétálni egy órát, vagy egy fél órát. Szerintem a fokozatosság és a magunkba vetett hit a legfontosabb. Végül saját magunk fogjuk látni  a változást, hogy mire is vagyunk képesek és, hogy ez mennyire feltölt minket energiával.

Az idő rövidsége miatt, ma csak ennyit tudok írni. Holnap ígérem folytatom a beszámolóm.

Szép és nyugodt estét kívánok mindenkinek!




2016. július 2., szombat

Bemutatkozó

Kedves Olvasó!

Köszöntelek a blogon, melyet azért hoztam létre, hogy tudassam veled, nem vagy egyedül! Sokan küzdünk hasonló problémákkal, és sokan vagyunk tanácstalanok. Egy dolog azonban biztos: A problémákat meg kell oldani. 


Az oldal létrehozásával az a célom, hogy minél több olyan embert összehozzak, akik valamilyen formában megtapasztalták már a pánikbetegséget vagy le is küzdötték azt. Úgy gondolom a tapasztalataink megosztása révén erőt és lehetőséget adhatunk másoknak, hogy bízzanak a gyógyulásban és sikerüljön is megvalósítaniuk. 

Mivel magam is ezzel a gyakori és sokakat érintő betegséggel élek nap mint nap, elhatároztam, hogy a következő hetekben és hónapokban több különféle módszert fogok kipróbálni ennek megszüntetése céljából. Változtatok az életmódomon, a táplálkozásomon, a gondolkodásomon. Beszélgetni fogok orvosokkal, természetgyógyászokkal, pszichológusokkal, tanítókkal. Felkeresek különféle masszőröket, jóga oktatókat és még számos más szakterületben jártas személyt azért, hogy segítsek magamon és, hogy segíthessek Nektek is. Mert hiszem azt, hogy megfelelő akarattal és hittel minden sikerülhet. 

Az oldalon igyekszem heti rendszerességgel beszámolni az általam tapasztalt dolgokról, változásokról és változtatásokról. Szeretnék megosztani veletek mindent amivel hozzájárulhatok a Ti gyógyulásotokhoz és jókedvetekhez is. Persze néha előfog fordulni, hogy a témától kissé eltérő cikkeket vagy képeket , élményeket fogok veletek megosztani. Így legalább jobban megismerhettek.

Akik szeretnének konkrét kérdéseket, személyes kérdéseket vagy véleményeket intézni hozzám, azok az alábbi címen tehetik meg: adamtrust.uzenet@gmail.com

Ahogyan én élem meg a betegséget: 

Megközelítőleg 5 éve harcolok a pánikbetegséggel hol több, hol kevesebb sikerrel. Kezdetben rohamok formájában tört rám és heves szívveréssel párosult. Ilyenkor volt egy olyan érzésem, hogy elvesztem a saját elmém fölötti kontrollt. Szerencsére nem így lett. Gyakran vannak/voltak légzési problémáim, amikor úgy éreztem nem kapok rendesen levegőt. Ehhez többnyire végtagzsibbadás érzet is társul/-t. Tömegközlekedési járműveken többször "volt szerencsém" megtapasztalni ezt. A (piros) teljes egészében zárt személyvonatokon amikor a "semmi" közepén megálltak 10-20 percre sokszor majd kiugrott a szívem a helyéről, mert úgy éreztem nincs menekülési lehetőségem. Ez persze így olvasva viccesen hangzik, de nekem meg az hangzik viccesen, hogy valaki fél egy póktól. Ahány ember annyi féle probléma. Éjszakánként gyakran felriadok, rosszul alszom. Kiver a víz és hányingerem van. Napközben sokszor leesik a vérnyomásom, a pulzusom magasabb és szédülök is. Tartalmasabb étkezések után kb. fél órával ez fokozottan jelentkezik. 

Az elmúlt évek orvosi vizsgálataiból kiderült, hogy szervi elváltozásom nincs, az eredmények szerint makk egészséges vagyok. Természetesen az egészség nem itt kezdődik, viszont a nyugati orvostudomány munkája sajnos csak a komoly problémák szintjén kezdődik. Persze a "komoly probléma" szó meglehetősen relatív. 

Nem akarom túl hosszúra nyújtani ezt a cikket, nehogy unalmassá váljon, úgyhogy végszóként annyit szeretnék mondani, hogy: hamarosan újra írni fogok, tartsatok velem és bízzatok magatokban!!! 

Köszönöm, hogy elolvastátok!